Érezted már magad rossz apának?

Őszinte leszek, én régen sokszor éreztem, és néha még ma is érzem, hogy az vagyok.

Ott van például az a pillanat egy nehéz hét után, amikor végre leülnék olvasni egy könyvet, vagy elmennék edzeni egyet.

De abban a másodpercben bevillan, hogy a lányommal kéne lennem.

Ha magam választom, „rossz apa” vagyok.

Ha őt választom, hulla fáradt vagyok.

Máskor meg ott állok a nappali közepén egy nehéz nap után, és nincs türelmem.

A gyerek harmadszor borítja ki a vizet, én pedig olyan hangnemben szólok, amit abban a pillanatban meg is bánok.

És utána jön az a fojtogató gombóc a torokban:

„Ennyi? Erre vagyok képes? Egy jó apa nem így csinálná.”

Miért gondoljuk ezt?

Mert a fejünkben él egy kép a tökéletes apáról.

Aki sosem fáradt. Aki mindig bölcs. Aki végtelen türelemmel tanít. Akinek a szeme sem rebben a káosz közepén.

De ez a kép nem egy hús-vér ember, hanem egy filmszerep.

A hiányzó minta

Férfikörökben gyakran látom, hogy ott feszül bennünk ez a láthatatlan bűntudat.

Hogy nem tudjuk, hogyan kell egyensúlyozni:

• a munka és a család között
• az önzés és az önzetlenség között
• a munka és a pihenés között
• az örömök és a teremtés között

Tudod, miért olyan nehéz ez?

Mert nem láttunk rá példát.

Mutass nekem egy olyan apát a környezetedben, aki megtalálta a harmóniát.

Aki teremt és töltődik. Testileg-lelkileg egészséges. Mély, intim kapcsolatban van a feleségével. És közben jut minőségi ideje magára, a gyermekére és a hivatására is.

Ha tudsz ilyet, szerencsés vagy.

De biztos vagyok benne, hogy egyetértünk: ez az ember ritka, mint a fehér holló.

Nem azért, mert lehetetlen ezt elérni.

Hanem azért, mert túl magasra tettük a lécet.

Mindenben világcsúcsot akarunk dönteni.

És közben azt sem tudjuk pontosan, mi egy jó apa feladata a 21. században.

Mert senki nem tanította meg nekünk.

Mik a mai férfi fájdalompontjai?

1. „Dolgozom, mint az állat”

Péter, 42 éves

„Azt mondom: értük teszem. De belül tudom, hogy azért dolgozom ennyit, mert félek. Félek, hogy ha nem teljesítek, nem vagyok elég. De közben elveszítem azt, ami a legfontosabb: őket.”

A tanulság:

A munka gyakran menekülés.

Ott egyértelmű a feladat. Otthon viszont érezni kell. Jelen lenni.

És ezt a legtöbben sosem tanultuk meg.

2. „Nem tudok magamnak adni”

Gábor, 38 éves

„Azt tanultam: a család az első, én utoljára jövök. De tudod, mi lett belőle? Kimerültem. Kiégtem. És most már nincs mit adnom nekik.”

A tanulság:

Ha magadra nem figyelsz, lassan kiüresedsz.

Az oxigénmaszkot először magadra kell feltenned.

3. „Fizikailag ott vagyok, de lelkileg hiányzom”

András, 44 éves

„Ott ülök a gyerekemmel, de a fejemben a holnapi megbeszélés pörög. Látom az arcán, hogy érzi: nincs itt az apja.”

A tanulság:

A gyereknek nem a tested kell.

A figyelmed kell.

Hogy ránézz. Hogy igazán meghalld.

Mit tehetsz ma?

1. Engedd lejjebb a lécet

Ne a filmek szuperapjához mérd magad.

Kezdd azzal, hogy ma este 30 percre tényleg leteszed a telefont, és jelen vagy lélekben is.

2. Láss rá a mintáidra

Ismerd el, hogy eddig nem ment.

És ez nem kudarc, hanem kiindulópont.

3. Ne tökéletes legyél, hanem jelen lévő

A gyerekednek nem egy hiba nélküli apa kell.

Hanem olyan, aki ott van. Aki játszik vele. Aki látja őt. Aki meg mer nyílni neki.

4. Kérj segítséget

Férfiközösség. Terápia. Coaching.

Bármi, ahol kimondhatod:

„Nem tudom, hogyan kell csinálni.”

Az igazság

Nem vagy rossz apa.

Rossz apa az, akit nem érdekel.

Téged érdekel. Ezért fáj. Ezért olvasod ezt.

És ez a fájdalom az iránytűd.

Azt mutatja, hogy szeretsz, és akarsz fejlődni.

Amit a gyereked igazán akar, az nem a tökéletes teljesítmény.

Hanem egy hús-vér apa. Aki él. Most. Vele együtt.

Te is érzed ezt a nyomást?

Írd meg kommentben. Segíts más apáknak felismerni, hogy nincsenek egyedül.

Kiss Gergely
Férj – Apa – Férfi